Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra 4. rész
Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A díj célja kettős: egyrészt meg akarja mutatni a legerősebb pályakezdőket, másrészt pedig népszerűsíteni szeretné a kortárs irodalmat. A korábbi díjazottak:Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita. 2021 Margó-díjasának nevét 2021 októberében, az őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón jelentik be. Most bemutatjuk az idei nevezetteket!
Gazda Albert: Leningrád
A Leningrád klasszikus felnövéstörténet, középpontjában egy fiatal fiúval, aki felfedezi, sőt kialakítja világát. Gazda Albert első novelláskötete személyes, mégis közösségi abban az értelemben, hogy bár saját története áll a középpontban, mégis elmeséli, egyébként milyen magyarnak lenni Kárpátalján a hetvenes és a nyolcvanas években. A Leningrád sokszorosan összetett válasz a legáltalánosabb kérdésre, ki vagyok.
Szarka Károly: Az én hibám
Az én hibám generációs regény, amelyben a harmincas évei elején járó főhős céltalan lebegése fokozatosan egyre fullasztóbbá válik. Fecske olyan fiatal felnőtt, akit teljesen bedarált a gépezet: egy call centerben dolgozik, ahol óránként tíz perc szünetet lehet tartani és egyre inkább maga alá gyűri a kilátástalanság. Semmittevés, rohanás, menekülés – nagyjából ezek a választási lehetőségei, a magányra pedig sokszor az alkohol a válasza. De Fecskétől nem idegen az álmodozás, és szerencsére a keserű önirónia sem.
Szlavicsek Judit: Légy/ott
A Légy/ott olyan első könyv, aminek már komoly olvasóközönsége is van, hiszen Szlavicsek Judit folytatásos blogbejegyezésekben írta West Coast című történetét, ami végül könyv formát öltött. A Balatonon játszódó történetet egy éjszakai szórakozóhelyről hazainduló lány eltűnése indítja be. A nyomozónő saját problémáival küzd, de kutatni kezd, majd egy újgazdag kisvárosi családba fut bele.
Szűcs Péter: Dharma
Családi történetekből szőtt egy korszakokon és kontinenseken átívelő regényt Szűcs Péter, amelyben felvillannak a sorsfordító ötvenes évek éppúgy, mint az ígéretekkel teli rendszerváltás napjai, és persze a jelen, amely Y-generációs hőse számára tele van kérdőjelekkel. A kötet bemutatója júniusban volt a Margón, ahol a szerző egyebek között azt mondta, nagyon izgatja, mihez kezdünk azokkal az élethazugságokkal, amelyekkel körülbástyázzuk magunkat, és azon a véleményen volt, hogy ezek egy idő után ledőlnek, nem lehet fenntartani őket. A teljes beszámolót ITT tudjátok elolvasni.
Takács Éva: Létállomás
A munkahelyi és a szerelmi élet monotonitásában él, vergődik és szorong Takács Éva hőse, Noémi, a hangsúly pedig a szorongáson van, amely lassan a fiatal lassan lételeme, mindennapjai kísérőjelensége lesz. És ha mindez még nem lenne elég, időről időre furákat álmodik, és különös árnyalakokat lát – vagy vél látni, ami kérdések egész sorát indítja el benne.
Gergely Emese: Egyszervolt napok
A patchwork technikával összerakott, verseket is tartalmazó novelláskötet a hetvenes-nyolcvanas évek Brassóját tárja fel az olvasó előtt a főszereplő és családja történetén keresztül. A felnövéstörténet igazi kérdése, hogy létezik-e otthon, Kolozsváron, a megyében, Magyarországon megtalálható-e? Vagy önmagunkban kell keresni?
Turi Török Tibor: Miska
Jó volna, "ha ki tudnék bújni a bőrömből, és a tehetetlenséget, s testem súlyát nem érezve repülhetnék az egyik széptől a másikig. Közben nem telne el percnyi idő sem, így útközben nem érhetnének gonoszságok és csalódások" - sóhajt fel a Miska című kisregény címszereplője. Misi látszólag idilli környezetben, egy kastélyban tengeti napjait, amely valójában egy intézetnek ad otthont. Itt nevelkedett az eszes, családja által hátrahagyott fiú is, majd fűtő lett. Külseje miatt örökké csúfolódás vagy részvét jut osztályrészéül Miskának, aki ugyanakkor tele van álmokkal és tervekkel is.
Végh Attila Mihály: Bombatölcsér
Az 1943 áprilisa és 1944 márciusa között zajló bombázások idején játszódik Végh Attila Mihály regénye, amelynek alapjait visszaemlékezések, levéltári kutatások, valós helyszínek és események adják. Megelevenedik az Alföld, a Balaton és Budapest is. Történetek a dunai aknaszedő hajó legénységéről, a Duna-parton a golyó elől megmenekülő zsidó lányról, az amerikai pilóta életét megmentő bárónéról vagy éppen a Lánchíd felrobbantásának meghiúsulásáról.
Peter Flower: Egy ügynök élete
A biztosítások és befektetések világáról ritkán olvashatunk regényeket. Az olvasó, a főszereplő Szöllősi Péterhez hasonlóan, idegenként kerül a biztosítás nem túl vonzó, mégis ideális életet ígérő világába, egy szürkének látszó hierarchia aljára. Mindig van feljebb, kérdés az, hogyan lehet elindulni felfelé, mit kényszerít a főszereplőre a rendszer, és mit a saját vágyai.
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása
Izgalmas, abszurd, sokszor pedig egészen sokkoló Puskás Panni debütáló novelláskötete, A rezervátum visszafoglalása. Már az első szöveg teljesen a földhöz vágja az olvasót, a Charles Bukowskival töltött bizarr randevú után pedig további vad történetek következnek. A kötet tele van meglepetéssel, a tét pedig nem kevesebb, mint az élet, a halál és a művészet. A novellák új hangon szólalnak meg, a lendületes, vakmerő, kíméletlen szövegeken egyszerre lehet sírni és nevetni.
