Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra - 1. rész
Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A díj célja kettős: egyrészt meg akarja mutatni a legerősebb pályakezdőket, másrészt pedig népszerűsíteni szeretné a kortárs irodalmat. A korábbi díjazottak:Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita. 2021 Margó-díjasának nevét 2021 októberében, az őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón jelentik be. Most bemutatjuk az idei nevezetteket!
Adamik Zsolt: Távoli korom - Örménykút
Digitális Kalamáris, 2020, 126 oldal
52 tárca az év 52 hetéről. A gyerekkönyvszerzőként már befutott Adamik Zsolt első, felnőtteknek szóló szépirodalmi műve a 400 fős Örménykút történeteit meséli el. Pontosabban Örménykút mesél. Hosszabb mondatok és rövidebb elbeszélések változó ritmusára épül fel a kötet, amiben vannak füveskönyvbe illő elbeszélések, meg kifejezetten viccesek is, a közös mégis az, hogy az örménykúti tapasztalatot, ami végeredményben az életnek egyfajta nézőpontja, hogyan meséli el a szerző.
Agócs Attila: Napóleon Beverly Hillsben
A füleki polgármester, néprajzkutató első könyvében, átvéve a fülszöveget, a Halál hiába kopogtat az ajtón, senki sem veszi komolyan. És az is kiderül, hogy az élet sokkal zavarosabb, ha kiszabadul a diliházból, és megpróbál rendet tenni a szabadlábon lévő bolondok közt. Például hogy kerül Napóleon és Pablo Escobar egy drogüzlet során közel az igazsághoz, ha mindenki hazudik? Vagy egy szökésben lévő maffiózó hogyan kötődik egy szenátor lányához erős kötelékekkel a pincébe zárva? Mindez kiderül, és végül azt is megtudjuk, hogy a Történelem hiába ismétli önmagát, ha senki sem figyel rá.
Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utca gyalog
Bakos Gyöngyi
Nyolcszáz utca gyalog
Magvető, 2020, 104 oldal
Amikor Bakos Gyöngyi regényét olvassuk, folyamatos mozgásban vagyunk: utcákat, tereket, városokat járunk be, közben pedig az elbeszélővel együtt csodálkozunk rá a világra. A Nyolcszáz utca gyalog olyan, mint egy impresszionista mű, a lényeg benne nem a történet, hanem a benyomások és az érzések. A főszereplő filmelméletet tanul az egyetemen, a szakdolgozatát pedig Bergmanból írja. És miközben a kameránkkal az ő mozgását követjük, a hétköznapi eseményekbe időnként férfiak, kapcsolatok és egy elvesztett apa képe úszik be.
Balássy Fanni: Hol is kezdjem
Balássy Fanni
Hol is kezdjem
Pozsonyi Pagony, 2020, 188 oldal
Balássy Fanni hőse középiskolába megy, az új kezdet pedig tiszta lapot is jelent - legalábbis elméletben, hiszen az ember kamaszként képtelen kibújni a bőréből. Ráadásul ha még vonzzuk is a vicces/kínos/ baljós helyzeteket, akkor a középiskola belépő időszaka mindenképpen emlékezetes lesz, amit csak humorral és egy igazán jó baráttal lehet átvészelni.
Bankó-Erdősi Viktória: Elég az hozzá
Bankó-Erdősi Viktória
Elég az hozzá
TARANDUS, 2020, 198 oldal
Ha jól telt a gyerekkor, marad egy olyan bársonyos, meleg nosztalgiája, amit már senki sem vehet el tőlünk. Bankó-Erdősi Viktória regénye ennek a nosztalgiának az édes-bús hangulatát ragadja meg, amiben ismerős, hétköznapi mozzanatok mutatkoznak meg pótolhatatlan értékként. A kiindulópont a nagymama elvesztése, amiből a szerző három idősíkon fonja össze a családi történet szálait: a jelenből elvezet a nyolcvanas és az ötvenes évekbe is.
Barcs Krisztina: Az Álomszövő
Barcs Krisztina
Az Álomszövő
TARANDUS, 2020, 177 oldal
Mit tehet a régész, ha nappal egy különleges sír tartja izgalomban - de annyira, hogy a hétvégi kirándulást is oda szervezi a kedvesével -, éjjelente viszont viszont egy egészen más terepen kell feltárást végeznie? Barcs Krisztina a tudattalanban megbújó titkok és igazságok erejével szembesít. Az álmok filmszerű szimbolikájával vezet egyre mélyebbre az önmegismerés és a traumafeldolgozás pszichológiai útján.
Barna Imre: Kérdezd meg tőle
Barna Imre
Kérdezd meg tőle
Európa, 2021, 359 oldal
Barna Imre műfordító első regényében Barabás Endre mesél, akinek fordulatokkal teli sorsát gyerekkorától, a 20-as évektől kezdve követjük végig. A Kérdezd meg tőle egy olyan soknemzetiségű család története, amelybe különös módon szövődnek bele a nagy háborúk. A nagyapa az első világháború után Szibériából egy orosz feleséggel és egy pár hetes kisfiúval érkezik haza, utóbbi lesz a könyv főszereplője (később pedig az ő hadifogságának történetét is megismerjük). A regény kulcskérdései az identitás, illetve apa-fiú kapcsolat témái körül forognak: hogy mit érthetünk meg a saját szüleink életéből, illetve hogyan választhatjuk szét az emlékezetet, a túlzásokkal teli családi történeteket és a valóságot.
Bartalos Tóth Iveta: Élet lejárt szavatossággal
Bartalos Tóth Iveta
Élet lejárt szavatossággal
Phoenix Library, 2020, 160 oldal
Harminc novella, harminc sors, amiben a közös valamiféle bágyadt lemondás vagy determináltság. Egy kiskamasz lány az idősebb barátnője példáján pillant bele, milyen ára lehet a menőségnek. Egy nő, aki takarításba fojtja magát és az élete kéretlenül elétolakodó igazságait. Egy anya, akinek nem kell a lánya tökéletesen elkészített húslevese. A szülői értekezlet, amiből kiderül, hogy a gyerek mellett már hatévesen elment az élet. Frappánsan megírt novelláiban Bartalos Tóth Iveta ismerős helyzetekkel szembesít, de ebben az ismerősségben nincsen semmi jó érzés vagy intimitás, viszont felsejlenek azok az örökölt minták, amik gúzsba köthetik az életünket.
Boros Botond: A Markoláb
Boros Botond
A Markoláb
K.U.K., 2021, 294 oldal
A 19. század második felében járunk, Beretvás József csendbiztos bizarr, kannibál bűncselekmények után nyomoz egy Csongrád megyei kis faluban, ahol többen is erőszakos halált haltak, ráadásul úgy, hogy a testüket emberi harapásnyomok borították. Az emberek egy Markoláb nevű, félig ember, félig farkas szörnyetegtől rettegnek, és még azt is tudni vélik, hogy az áldozatait a lápba szokta csalni. De ki valójában a tettes? Boros Botond regénye egy történelmi hátterű, a néphitből is sokat merítő rémtörténet, amelyet a krimiszál mellett a misztikum tesz izgalmassá.
Csákvári Éva: Boszorkánylepke
Csákvári Éva
Boszorkánylepke
TARANDUS, 2021, 200 oldal
A gátlásos, stréber Helga új szobatársat kap a kollégiumban, azaz pontosabban az életébe szinte berobban a nagyszájú, laza, öntudatos Rita. Helgának kis idő elteltével már imponál az új lány bevállalóssága, és fokozatosan követni kezdi az életmódját is. A nagy kérdés persze az, hogy le lehet-e másolni valakinek a menőnek tűnő életreceptjét? Mi visz közelebb az önazonosságunkhoz? Hogyan lehet kitörni a konzervatív neveltetésből és a megfelelési kényszerek ketrecéből? És meddig segíti ezt a kalandok sora - vagy hol van az a pont, mikortól már csak inkább árt?
