A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum már hetedik éve, és ettől az évtől kezdve immáron hét kategóriában osztja ki a legkiemelkedőbb köteteknek járó az Év Gyerekkönyve Díjat. Gyerekkönyvírói 0-6 éves korig, gyerekkönyvírói 6-12 éves korig, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs és ismeretterjesztő könyv kategóriában érkeztek a nevezések a 2020-ben megjelent könyvek közül. (A shortlistekről ITT írtunk.) A díj fő támogatója a Libri Könyvesboltok, a díjazottak nevét pedig péntek délután hirdették ki a Margón.
A szakmai zsűri díjazottjai:
Az Év Gyerekkönyv Írója (6 év alatti kategória): Dániel András (Kuflik és az elveszett folt,
Pozsonyi Pagony)
Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Kiss Ottó (A bátyám öccse, Pozsonyi
Pagony)
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Lipták Ildikó (Csak neked akartunk jót,
Csimota Könyvkiadó)
Az Év Illusztrátora: Grela Alexandra (A vakok és az elefánt – Papírszínház, Csimota
Könyvkiadó)
Az Év Fordítója: Érsek-Obádovics Mercédesz (Az utolsó bárány, Scolar Kiadó)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Amikor a kukák világgá mennek, Móra Könyvkiadó
Az Év Ismeretterjesztő Könyve: Tittel Kinga: A Duna kincsei, Kolibri Könyvkiadó
A HUBBY különdíjat idén a Csimota Könyvkiadó kapta. „Az eltelt lassan két évtized során a Csimota csaknem száz, hazai grafikusművészek által illusztrált kötetet adott ki. Emellett a nyugat-európai (ezen belül kiemelten a francia) könyvkiadás legkiválóbb alkotásait hozták el fordításokban a hazai közönségnek. Nyitottak a fiatal, új írói és grafikusi tehetségek felé. Könyveik képi megvalósítása különösen igényes, nyitott az újszerű megoldások irányába. A hazai gyerekkönyv-kiadás egyik legizgalmasabb vállalkozása a képkönyvek (Silent book) legkorábbi hazai példái közé tartozó Design-könyvek sorozata, amelyben klasszikus meséket szöveg nélkül, kizárólag képekben dolgoz fel 5-5 grafikus. A Csimota kiadó egyedüliként vállalta fel Magyarországon a japán Papírszínház műfaját, amelyben a mesék képről-képre, színpad-szerűen bontakoznak ki a hallgatóság előtt. Emellett korszakalkotó versantológiák (Friss tinta), lapozók és felnőtteknek szóló képkönyvek fűződnek a Csimota nevéhez. Minden kiadványuk könyvművészetileg átgondolt alkotás, amelyben szöveg és kép kivételes egységben jelenik meg.” (Részlet Révész Emese laudációjából)
