Idén hatodszorra adjuk át a Margó-díjat

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerés célja, hogy a pályakezdő szerzők minél nagyobb reflektorfénybe kerüljenek, így, aki megnyeri, az 500 ezer forint díjazás mellett nagy-nagy médiafigyelemre, próbafordításra és mentorra számíthat. A jelölt könyvek befutottak, mi sorra bemutatjuk őket, az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon pedig kiderül, hogy Totth Benedek (2015), Milbacher Róbert (2016), Szöllősi Mátyás (2017), Mécs Anna (2018) és Fehér Boldizsár (2019) után ki lesz 2020 Margó-díjasa!

Zsembery Péter: Vigyázz, kész

A Scolar Live sorozatában megjelent regény olyan töredezett, képszerű és minimalista, mintha a főszereplő nem is akarná elmesélni a történetét. Zsembery bátran kísérletezve mesél el egy gyerekkort, ami alapvetően lehetne felnövéstörténet, de a szerző a pillanatképekbe sűrített történeteit az örök jelenben meséli el. Az elbeszélés üres helyei ugyanolyan sűrű történetekről árulkodnak, mint a kifejtett tapasztalatok. Alkoholizmus, családi problémák, disznóvágás egy soha meg nem valósult gyerekkorból. Az Ábel nevű főszereplő dühös nyelvezete a rendszerváltás utáni álmokkal szemben a tehetetlenséget mutatja. A Vigyázz, kész nem hazudik, hanem sokat kockáztatva ábrázol egy világot, ahol már nincs gyerekkor, legfeljebb alárendeltség és kevesebb tapasztalat.

 

Borcsa Imola: Magnebéhat 

A történetek mindenféle formában írnak minket: a családi és közösségi történetek áthagyományozódnak, ahogy a pletykák is önálló életet élnek. Borcsa Imola első kötete 10 novellát tartalmaz, és amikor azt írjuk, hogy csak 70 oldal, azt is értjük alatta, hogy olvasnánk tovább. Az erdélyi faluba vagy kisvárosba új patikus érkezik, az akklimatizálódásban Elvira néni segít neki, aki nemcsak minden történet és pletyka tudója, de a képzelt szociometria középpontja is. Az igazság határai elmosódnak, a közösség történeteit féligazságok alakítják. A rendszerváltás után minden megváltozott, így a falvak és kisvárosok története is, Borcsa ezeket nagyon szépen dolgozza be Elvira néni sokszor varázslatos történeteibe. Borcsa Imola elnyerte az Irodalmi Jelen debütdíját.

 

Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni

A milánói dóm konténerkasszájában dolgozik a főszereplő, aki egy olasz férfiba szeret bele a kollégiumban. Családtörténetek és kivándorlástörténetek kavarognak felváltva, hogy a női elbeszélő szembesüljön saját életlehetőségeivel. Ismerősen jobbos nagypapa, katolikus minimumok jelentik a családi hagyományokból következő kereteket és elvárásokat, de az új élet elindítása külföldön se azt jelenti, hogy bármit újra lehet kezdeni, hiszen ott másfajta elképzelések és elvárások jelennek meg. Czakó gördülékeny, néha vicces, néha ironikus coming-of-age prózájában a múlt és a jelen sokszor egybe íródik, hogy megmutassa a harmincas generáció problémás kérdéseit.

 

Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Irodalomkritikusként, publicistaként és egyetemi tanárként is ismerhetjük Babarczy Esztert, aki első prózakötetével erős, új hangként jelent meg. A nővé válásnak nincs egyféle története, Babarczy ebben a novelláskötetben, amit akár posztmodern regényként is olvashatunk, különböző nézőpontokból közelít a nőiséghez. Az anyaság, a szülés, az anya-gyerek kapcsolat, a szerelmi kapcsolat, az áldozati szerep is megjelenik ebben a kőkemény kötetben, ami önmarcangolva hántja le azokat a rétegeket a női testről, amelyek sok-sok évtized alatt íródtak rá.

 

Akai Katalin: Ezt is túléltük

Több generációnyi női sors elevenedik meg Akai Katalin kötetének lapjain. Hősei bizalommal vannak a világ felé, akarnak szeretni és szeretve lenni, de a valóság sokszor kijózanító és kíméletlen. Megkeseredett anyák, elhagyott szeretők, a forradalomban egymásra találó szerelmesek, sorsfordító döntésekre kényszerített leányanyák, vállalkozó asszonyok történetei sorjáznak az ötvenes évektől a közelmúltig - olyan nőké, akik nemcsak túl-, hanem ezzel egyidejűleg meg is élték a huszadik századot.

 

Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

Völgyi Anna könyvének főhőse, Sára olyan döntést hoz, amely gyökeresen megváltoztatja az életét. Bár vőlegényével, Andrással kiköltöztek szerencsét próbálni Angliába, ő nem érzi jól magát az ottani környezetben, ezért úgy dönt, hazajön Magyarországra, még akkor is, ha a párja nem hajlandó vele jönni, és ha itthon sokkal nehezebb is megélni. Beletelik egy kis időbe, de sikerül állást szereznie, patológiai asszisztens lesz egy kórházban. Ott ismerkedik meg leendő kollégájával, Laurával, aki aztán kitörölhetetlenül beférkőzik a gondolataiba. A Vigyázhatnál a szádra, Laurám! olyan szerelmes regény, amelyben a főszereplőnek érzelmek kavalkádjával kell megbirkóznia: a vágy és a vonzalom szégyennel és gyötrődéssel keveredik benne. Sárának, akik korábban sosem érzett szerelmet nő iránt, önmagával is meg kell küzdenie, Laurának pedig a múltbeli traumáival kell szembenéznie. 

 

Rutkai András: A péceli oroszlán és más családi történetek

Rutkai András saját, valamint a családja életéből vett történeteket írta meg kötetében, amelybe többféle műfajú írás is került: novellákat, egyperceseket, színházi jeleneteket és rövid forgatókönyvet is találunk a szövegek között. A könyv címadó írása, A péceli oroszlán azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lesz az emberrel a halála után, hogyan is zajlik a procedúra, amely során eldől, ki milyen testben születhet újra a Földön. A kötet második felében megtörtént családi eseményeket mesélt el a szerző, humoros, frappáns formában. 

 

Batka Zoltán: Vata fia

Két reálpolitikus dilemmái és döntései csak látszólag ellentétesek. Béla király és Vata fia János bár más-más oldalon állnak, vívódásaik mégis nagyon hasonlóak. Batka Zoltán az Árpád-ház egy olyan momentumát villantja fel első regényében, amely noha valós történelmi tény (ez a Vata-féle pogánylázadás), mégis kevés részlet, konkrétum, adat maradt fenn róla. Ármánykodás, viszály és meghasonlás jellemzi ezt az időszakot, és ez alól senki sem vonhatja ki magát - függetlenül attól, hogy a keresztény jövő vagy a pogány hagyományok mellett tette le a voksát.

 

Nagy Gerzson: Délután Apámmal

Kamaszkor, 90-es évek, vidék, kollégium, házibor és egy apa, akinek jelenlétével, erejével és történetével meg kell küzdenie az elbeszélőnek. A másik meghatározó alak az elbeszélő életében a kollégium nevelőtanára, Columbo, aki besúgóhálózatot tart fent. Huszonkét novella, csupa élet és sűrítmény, látszólag átlagos esetek a kórháztól az üzleti útig, de ahogy az általánost megragadja Nagy, az teszi egyedivé. Képzeljük el az Iskola a határont úgy, hogy Medve és Bébé beengedi a csajokat, kazettásmagnón a Depeche Mode-ot üvöltetik, hát mi lesz abból? Nagy Gerzson közgazdász, 16 éves kora óta ír, 2018 óta jelennek meg novellái.

 

Forrás: Könyves Magazin