Külföldi szerzők a Margón!
Szólásszabadság, szerelmi vallomás az irodalomhoz, klíma, szülészet, képregény és sok más a külföldi irodalmi palettáról csütörtöktől a Margón.
Timothy Garton Ash
Október 13. csütörtök 18:30
Nagyterem
Timothy Garton Ash brit politikai elemző, az Oxford és a Stanford Egyetem professzora, tíz könyv szerzője, esszéista, írásait – többek között – a The Guardian és a New York Review of Books magazin publikálja. Az elmúlt évszázad közép-kelet-európai történelme és jelene adta legfőképp könyvei témáját. A magyarországi politikai viszonyokkal nemcsak a rendszerváltáskor volt tisztában, hanem az Orbán-rendszert is alaposan ismeri. Rendszeresen utazik hazánkba, hogy közelről nézze a történelmet. Nincs olyan rangos díj, amit Közép-Kelet Európában ne kapott volna meg liberális kormányoktól.
A Szólásszabadság című regényében a szabad véleménynyilvánítást vizsgálja a digitális világban és az online média világában, alaptétele, hogy soha nem volt ekkora tere a szólásszabadságnak a világon, ugyanakkor ennek az ellenkezője is igaz, hiszen soha nem volt ekkora hatása egy-egy közösségre az elhallgattatásnak, tiltásnak, és a beszéd korlátozásának. Ash többek közt Kína orwelliánus cenzúrájának személyes megélt tapasztalatától a Charlie Hebdo körüli vitákon át a brit gasztronómiai szerző, Nigella Lawson bírósági ügyéig rendkívül szemléletes példákkal szemlélteti a civilizáció meghatározó konfliktusainak keretrendszereit egy olyan világban, amelyben mindannyian szomszédok lettünk.
Mohamed Mbougar Sarr
október 15. szombat 16:30
Kisterem
M. M. Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete című könyve nyerte a Goncourt-díjat.
Az díj elnyerésével Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését most először kapta meg fekete-afrikai író. A regényben 2018-ban egy fiatal szenegáli író, Diégane Latyr Faye felfedez Párizsban egy legendás könyvet, az 1938-ban kiadott Az embertelenség labirintusát. A szerzőt úgy emlegették annak idején: a „néger Rimbaud”, de a műve által keltett botrány miatt eltűnt. Diégane nyomozni kezd a titokzatos T.C. Elimane után, és tragédiákkal szembesül. Közben Párizsban fiatal afrikai írók egy csoportjával jár össze; figyelik egymást, beszélgetnek, vitatkoznak, isznak, sokat szeretkeznek, és töprengenek a száműzetésbeli alkotás szükségességén. Villódzóan ötletes, lebilincselő olvasmány, melyben ott a választás állandó kényszere: írni vagy élni? Szerelmi vallomás az irodalomhoz és az irodalom időtlen hatalmához.
Maja Lunde
október 14. csütörtök 20:00
Kisterem
Maja Lunde norvég író, forgatókönyvíró, generációjának egyik legismertebb alkotója és a környezetvédelem, valamint a klímaváltozás miatti problémák egyik leghangosabb képviselője.
Eddig 12 könyvet publikált, több mint 40 nyelvre fordították le és meghaladta a 4 millió eladott példányszámot világszerte. Lunde a regénysorozata mellett számos gyerekkönyvet írt hasonló sikerrel. A Battle (Csata) című táncos musical forgatókönyvével megnyerte a Kosmorama filmfesztivál pályázatát, és a később megjelent ifjúsági regény – részben a Flashdance és a Dirty Dancing hatásait mutató – filmes adaptációja 2018-ban nagy népszerűségnek örvendett a Netflixen.
Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.
Cecilie Enger
október 14. péntek 17:00
Kisterem
Cecilie Enger norvég újságíró, regényíró és gyermekíró. Oslóban született. Jelenleg a Dagens Næringsliv újságírójaként dolgozik.
Szükség című első, öt kisregényből álló műve 1994-ben elnyerte a norvég Nota Bene Díjat, az Anyám ajándékait 2013-ban a Norvég Könyvkereskedők Díjával ismerték el. Az önéletrajzi elemeket a történelmi témákkal vegyítő prózájáról, valamint a rendkívül erős női karaktereiről ismert. A Himmelstormeren (2007) című regény példuál Ellisif Wesselről, a 20. század eleji norvég munkásmozgalom női alakjáról szól, a Kammerpiken (2011) pedig egy angol lányról, aki sokáig és hűségesen szolgálta Matild norvég királynét, míg a 2017-es Lélegezz nők három generációján keresztül mutatja be egy drámai autóbaleset következményeit és a gyászmunka folyamatát. Nem véletlen, hogy legújabb A fehér térkép című regénye is ebbe a tematikába illeszkedik. Új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev, főképpen a társadalom íratlan szabályai. Enger legnagyobb sikerét az önéletrajzi elemeket felhasználó Anyám ajándékaival érte el, amely egy középosztálybeli család élettörténetén keresztül mutatja be, hogyan hat az Alzheimer-kóros édesanya betegsége a családra. A regény megjelent Dániában, Hollandiában, Romániában, Csehországban, Németországban és Magyarországon.
Stefan Ahnhem
október 14. péntek 18:30
Kisterem
Svéd krimí- és forgatókönyvíró. Az utóbbi évek egyik legnagyobb meglepetésének számító - és sokak által az egyik legjobbnak tartott -, a Fabian Risk nyomozó főszereplésével készült krimisorozat szerzője. Sokan az újgenerációs skandináv krimik egyik legnagyobb tehetségének tartják, akit Nesbo és Kepler szintjén emlegetnek. A népszerű író-újságíró Tony Parsons szerint Ahnhem világa “sokkal sötétebb, mint Stieg Larssoné, és emberileg sivárabb, mint Hening Mankellé”.
Ahnhem hosszú ideig csak forgatókönyveket írt, többek közt ő volt az egyik írója a Henning Mankell regényeiből készült, kétezres években futó svéd Wallander című tévésorozatnak is, innen eredeztethetőek a könyveit is jellemző filmszerűség. Első regénye 2014-ben jelent meg A fantom címmel, és egyúttal ez nyitotta meg Fabian Risk aktáit is. A könyvért 2015-ben megkapta a Crimetime Specsavers Award elismerést, majd 2016-ban A kilencedik című második könyve a legjobb krimiknek járó német MIMI-díjat nyerte el, de a megjelenésüket követően a sorozat további részei is rendszeres vendégszereplői voltak a különböző irodalmi díjak listáinak.
Az idei Margó Fesztiválon a Fabian Risk-sorozat 2021-ben megjelent A verem című regényét, a sorozat hatodik és egyben zárókötetét mutatjuk be, amely betekintést nyújt a Risk család múltjába és tragédiáiba, és nem kevés akció mellett igazi katartikus véggel zárja le a szériát.
Måns Wadensjö
október 15. szombat 15:00
Kisterem
Måns Wadensjö svéd író, eddig négy könyve jelent meg. Szülészet című debütkötetében egy stockholmi szülészetre konyhásfiúként kerülő fiatalembernek gyorsan alkalmazkodnia kell az osztályt uraló láthatatlan, íratlan és mégis nyilvánvaló Szabályhoz, amely a szendvicsekre teendő uborkaszeletek helyes felvágási technikájától a lepedők betűrésének pontos lépésein át a hőmérsékletig mindenre kiterjed. A regény Wadensjö saját a Danderyd kórház szülészeti osztályán szerzett munkatapasztalatain alapul. Gondos megfigyelései a kicsi, zárt világról valahonnan mindannyiunknak ismerősek lehetnek. Szülésekről ugyan alig esik szó a műben, több svéd kismama mégis arról számolt be, hogy ez a kisregény jelentette számára a leghasznosabb felkészítő irodalmat. A Szülészetet többek között a legjobb svéd debütregénynek járó Katapultpriset díjjal tüntették ki, majd elnyerte a fiatal szerzőknek járó Carl-Johan Vallgren-díjat is. Utóbbi laudációjában kiemelték, hogy Wadensjö "a prózaíró éleslátásával és a költő káprázatos képsoraival ragadja meg az eufória és a klausztrofóbia paradox érzéseit a svéd irodalom számára egy olyan szokatlan helyen, mint szülészet".
Másodk ABC-staden című regénye a Vällingby elővárosával foglalkozik: ez volt az első ABV város az ötvenes évek elején egy miniatűr Svédország, ahol a munka, a lakhatás és a központ összefolyik. Ebben a regényben Wadensjö az utópia és a valóság közötti szakadékról ír egy fiatal férfi egy évének történetén keresztül. Az egyén és a társadalom viszonya a városhoz és a munkahelyhez mint fizikális terekhez későbbi műveiben is rendre megjelenik.
A szerző egy évig lektorként dolgozott az ELTE-n.
Joonas Sildre
október 15. szombat 18:00
Kisterem
Joonas Sildre észt képregényművész, illusztrátor és grafikus. Az Észt Művészeti Akadémián szerzett grafikai diplomát. Összesen mintegy 30 gyermekkönyvet illusztrált. 2018-ban jelentette meg a Két hang között című grafikus regényt, amely Arvo Pärt zeneszerzőről szól, amit mostmár magyar nyelven is kézbe vehetnek az érdkelődők.
„Miközben anyagot gyűjtöttem ehhez a történethez, elolvastam és meghallgattam az érintettek visszaemlékezéseit, összeillesztgettem az információtöredékeket, megértettem, hogy a történelem mindig szubjektív. Minden embernek megvan a saját útja, saját idővonala. Az idő, mely kinek-kinek megadatott, személyre szóló ajándék. Ugyanakkor a tárgyilagosság ítélkezés nélkül, szeretettel tekint ránk. Ha ezt szem előtt tartjuk, van remény, hogy a saját utunkon az objektivitást keresve mindinkább képesek és készek leszünk másokat is tárgyilagosabban szemlélni. Így pedig lépésről lépésre közelebb jutunk a szeretethez. Ez a történet több ember útjának személyes nézőpontú bemutatása. Egy a sokféle lehetséges ábrázolásmód közül – különleges, de korántsem kizárólagos érvényű. Remélem, kitár néhány ajtót a további keresők előtt.” (Joonas Sildre, Tallinn, 2018)
Aki Ollikainen
október 16. vasárnap 14:00
Kisterem
A finn író Éhségév (Nälkävuosi) című első regényével szinte berobbant a finn irodalmi életbe. A regény az utolsó nagy finnországi éhségévek idején, 1867 októbere és 1868 májusa között játszódik. A történet középpontjában egy szegény zsellércsalád áll, az anya haldokló férjét hátrahagyva elindul két kisgyermekével koldulni a zord tél kellős közepén, mert nem lát más lehetőséget a túlélésre. Vándorlásuk során sokféle emberrel és sokféle emberi reakcióval találkoznak, szemlélőként vagy elszenvedőként megismerik a nyomor, a nélkülözés, a kiszolgáltatottság szinte teljes skáláját, tapasztalnak segítőkészséget és önzést, szolidaritást és annak hiányát, együttérzést és aljasságot. A történet úlmutat a finn történelmi kereten, üzenete örök és egyetemes, hiszen háborúk, természeti katasztrófák, éhség, járványok – mint az immár két éve tartó koronavírus-világjárvány vagy a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború – és az ezek nyomán bekövetkező népvándorlások és tragédiák végigkísérték az emberiség egész történelmét, és napjainkban is jelen vannak. A megjelenést (2012) követően a könyv elnyerte a legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat irodalmi díját, olvasói közönségdíjban részesült, jelölték az év könyvének járó Finlandia-díjra, és a Nemzetközi Booker-díj ún. hosszú listájára is felkerült. Eddig több mint tíz nyelvre fordították le.
