Trianon-nap a Margón
100. évfordulója alkalmából június 4-én a Margón is Trianonnal foglalkozunk. Mutatjuk milyen programokkal készülünk:
14.00
Ungváry Krisztián: Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920–1945
A szerzővel Nagy József beszélget
Éppen száz esztendeje annak, hogy 1920 márciusában Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Személye és közel negyedszázados regnálása körül azonban mind a mai napig komoly emlékezetpolitikai és közéleti viták dúlnak. Hívei szerint ő konszolidálta az országot, mindent megtett azért, hogy Magyarország a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki a háborúból, ráadásul a magyar zsidóság egy részének megmenekülése is neki köszönhető. Ellenfelei mindezt másképpen gondolják. A kormányzó döntéseinek objektív, történeti elemzése ugyanakkor segíthet abban, hogy elfogultságoktól és ideológiai elkötelezettségektől mentesen közelítsünk ehhez a kérdéshez. Ungváry Krisztián új kötetében arra keresi a választ, hogy milyen felelőssége volt Horthy Miklósnak Magyarország sorsának alakulásában, különösen második világháborús szerepvállalásában és a magyar zsidóság 1944-es tragédiájában. A szerző az összes eddigi kutatási eredményt felhasználva tematikus kérdések köré csoportosítja Horthy politikusi működését, megkísérli pontosan rekonstruálni mozgástereit, és a korban érvényes jogi és politikai elvárásokat és lehetőségeket figyelembe véve egyenként teszi mérlegre a kormányzó legfontosabb döntéseit és választásait, amelyek alapvetően befolyásolták Magyarország lakóinak életét 1920 és 1944 között.
A Jaffa Kiadó programja.
FB event >>
15.00
Zoltán Gábor: SZÉP VERSEK 1944 (Abszurd antológia)
A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélget
Szép versek 1944 – elképzelem, milyen lenne. Természetesen, hogy magam előtt lássam, kísérletképpen felül kell emelkednem bizonyos körülményeken. Mert hiszen bizonyos akkoriban zajlott események folyományaképpen nem minden, amúgy más körülmények közt közölhetőnek számítható költemény jelenhetett meg a kortárs folyóiratokban, lapokban. Ami nem azt jelenti, hogy a magyar költők ne dolgoztak volna az ezerkilencszáznegyvenhárom december harmincegyedike és ezerkilencszáznegyvenöt január elseje közötti intervallumban. Nagyon is dolgoztak. Szóval, pusztán a gondolatkísérlet erejéig, vegyük számításba, mit termeltek a magyar költők abban a háromszázhatvanhat napban! – írtam két éve a Szomszéd című könyvben. És nekiláttam. Hamar kiderült, hogy az anyag tanulmányozásra érdemes. Sok szép versre akadtam, meg persze annál is több kevésbé szépre, de nemcsak műalkotásként lehet értékes egy vers, hanem dokumentumként is, meg egyszerre így is, úgy is. Mintha sokhúrú lírán kiismerhetetlen harmóniák szólalnának meg. Vagy mintha egymást folytonosan taszigáló játékosok tépnék, cibálnák ugyanazt a hangszert. Absurdus – a latin szótár szerint ’rossz vagy fonák hangzású; valamivel össze nem illő’. Nem tudtam és nem is akartam harmóniává simítani a fonák hangzást. A Szép versek 1944 abszurd antológia.
A Kalligram Kiadó programja.
FB event >>
16.04
Nézzünk bizakodva a múltba! – Alternatív Trianon
Kácsor Zsolt szerzővel és Fehér Renátó szerkesztővel Vörös András beszélget.
A történelemben nincs „ha“ - szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa „ha“: fikció, képzelgés, játék. A trianoni békeszerződés 100. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenegy szerzőt (nemzeti 11!), hogy rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben a trianoni döntés valahogy másként alakul. Írják meg a másik Trianont! Mi lett volna, ha…? Nem akarjuk lelőni a poénokat, de annyit elárulunk, hogy a történetekben felbukkan Lenin, Esterházy Péter, Drakula vagy éppen Ady Endre is. Az olvasó talán már érzi a vállalkozás izgalmát. Íróink birtokba vették a történelmet, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erre-arra, gyúrták, faragták.
A kötethez Ablonczy Balázs történész írt előszót, utószónak pedig a román historikus, Lucian Boia egyik könyvéből választottunk részletet. Az illusztrációkat - főként a Fortepan képeit elhasználva - Palásti Kovács András készítette. Szerzők: Ablonczy Balázs, Berniczky Éva, Lucian Boia, Csabai László, Egressy Zoltán, Örkény István, Horváth László Imre, Kácsor Zsolt, Mán-Várhegyi Réka, Papp-Zakor Ilka, Selyem Zsuzsa, Szalay Zoltán, Szélesi Sándor, Zoltán Gábor
A CSER Kiadó és a Hévíz irodalmi folyóirat programja.
FB event >>
17.00
Kötter Tamás: Férfiak fegyverben – Frontnovellák a II. világháborúból
A szerzővel Valuska László beszélget
„A háborúban emberek harcolnak emberek ellen. Ezt az alapvetést hajlamosak vagyunk elfelejteni. Emberek millió démonizálódnak a történelem narrációjában, pedig a többség nem volt önkéntes. Ment, mert mennie kellett. Az irodalomban tabu a magyar hadsereg második világháborús szerepléséről beszélni – nem is nagyon született olyan szépirodalmi mű, mely a Don-kanyarban odaveszettekről írna, anélkül, hogy kiszolgálná az aktuális politikai elvárásokat. Kötter vállalása ezért bátor és újító. Úgy beszél a magyar hadseregről, ahogyan senki sem előtte. A lótetemek mellett dohányzó bakák érdeklik, a véletlenül és minden szándék nélkül hőssé válók, akiknek a nevét befújja a hó. A vesztes csatákból sem elfutóké. Azoknak a története, akik csak haza akartak érni. A férfiaké, fegyverben.” (Jászberényi Sándor)
A Kalligram Kiadó programja.
FB event >>
18.00
Margó Extra: Török-Illyés Orsolya
Moderátor: Ott Anna
Marosvásárhelyen született, a Színművészeti Főiskolát is ott végezte el. Színpadon láthattuk Tarr Béla Családi tűzfészkében, de számos filmben is élvezhettük alakítását, a nagyközönség számára az egyik legsikeresebb talán az Ernelláék Farkaséknál volt. Hogy gyerekkorában mennyit és mit olvasott, mik voltak a legmeghatározóbb olvasmányélményei, melyik női karaktert játszaná el szívesen színházban, és hogy nevelte olvasóvá gyerekeit, elmeséli.
FB event >>
19.00
Trianon 100 – Vérző Magyarország; Emlékező Magyarország 1-2. – szöveggyűjtemény
Menyhért Anna irodalomtörténésszel és Romsics Gergely történésszel Valuska László beszélget, közreműködnek a Katona József Színház művészei
Az Osiris Kiadó háromkötetes Trianon antológiát ad ki a békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. A könyv irodalmi jellegű, azaz verseket, novellákat, regényrészleteket és értekező prózát vegyesen tartalmaz Kosztolányitól Máraiig, Kós Károlytól Peéry Rezsőig, Szabó Lőrinctől Illyés Gyuláig, Krúdytól Csoóri Sándorig, Juhász Gyulától Reményik Sándorig, Németh Lászlótól Bibó Istvánig, Balla Zsófiától Darvasi Lászlóig. A könyvet Gyurgyák János Trianon-dilemmáink című tanulmánya zárja.
Az Osiris Kiadóval közös program.
FB event >>
20.00
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918–1921
A szerzővel Veiszer Alinda beszélget
Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet.
Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módon nem politika- és diplomáciatörténeti sémákat követ, hanem az eseményeket új megvilágításba helyezve elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira fókuszál. Azt igyekszik bemutatni, hogy milyen volt valójában a békeszerződés: miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és milyen összefüggések tárhatók fel a nagypolitikai döntések és dilemmák, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között. Az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is összegző kötet új és friss szemlélettel beszél a száz évvel ezelőtt történetekről: az elharapózó erőszakról, megszállásról, impériumváltásról, kérészállamok születéséről és bukásáról, félelemről, menekülésről, járványról, szénhiányról, nélkülözésről és elszegényedésről - az egyének által megélt Trianonról. Természetesen nem mindenkinek jutott egyenlően a megrázkódtatásokból, és nem mindenki vont le ugyanolyan következtetéseket az eseményekből. De az itt leírtak mégis lehetséges magyarázatai annak, ami 1918 és 1921 között Magyarországon történt.
A Jaffa Kiadóval közös program.
FB event >>
21.00
„Mit tud a Fortepan és mit nem: Trianon visszfénye fotókon”
Török András előadása a Margó Fesztiválon
A Fortepan közösségi archívum nagyon sok mindenben nagyon erős: Trianon és az 1920-as év nem tartozik ezek közé. A gyűjteményt nézegetve mintha egy másik Magyarországot látnánk. Családi örömök, elegáns bankettek, futballcsapatok, repülés, rádióhallgatás. Mindössze egyetlen Trianon ellenes tüntetés Szegedről. De azt is tudjuk, hogy Trianon nem azonos 1920-szal, hamarabb kezdődött és sokkal később fejeződött be. Az irredentizmusban már erősebb a Fortepan, nem is beszélve a visszacsatolásokról. Kicsit olyan a Fortepan, mint az Ecseri piac. Csodálatos kincseket rejt, de sokszor nem azt visszük haza, mint amiért kimentünk. Szó esik még arról, hogy miben különbözik a Trianon fényképhiánya a Vészkorszakétól. Hogy milyen fotókat rejtenek a hivatásos archívumok, és mi lehetne az igazi hazafias gesztus Trianon ürügyén.
A Fortepan programja.
FB event >>
