INTERJÚ: „Mi tényleg a Margót szerettük volna elvinni Zalába”

Harmadik alkalommal varázsol színes irodalmi és zenei programokat 2023. augusztus 10. és 12. között Szentgyörgyvárra, Zala megye egyik legapróbb településére a Margófeszt, ami sok szempontból eltér a legtöbb fesztiváltól. Alig több mint ezer főnél már telt ház van, éjjel egykor kiürül a falu, és a szervezők fontosnak tartják, hogy a résztvevők a helyi ízeket és a vidéket is megismerjék. Valuska Lászlóval, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár fesztiváligazgatójával és Szeder Kata projektvezetővel a We Love Balaton beszélgetett a koncepcióról, a fesztivál fogadtatásáról, és arról, hogy milyen hatással lehet a Margófeszt a környékre.

A TELJES CIKKÉRT KATTINS IDE

We Love Balaton: Miért döntöttetek úgy három évvel ezelőtt, hogy a Margófesztnek legyen egy zalai helyszíne is?

Valuska László: Korábban csak Budapesten rendeztünk fesztiválokat, és a Covid után egyértelművé vált, hogy olyan helyszíneket kell a jövőben keresni, ahol minél több programot tudunk a szabad ég alatt megszervezni. Ez a hivatalos álláspont. A személyes pedig az, hogy nagyon régóta szerettem volna egy kisebb rendezvényt valahol Budapesten kívül, ahol kötetlenebb a program.

A koncepció az volt, hogy egy olyan fesztivált rendezünk, amibe a legjobb dolgokat sűrítjük be, amit mi szeretünk egy fesztiválban: ne legyen óriási tömeg, nem kell, hogy párhuzamosan 16 színpad működjön, de legyen benne irodalom és nagyon sok helyi íz – nemcsak gasztronómiai, hanem kulturális értelemben is. De a legfontosabb az volt, hogy ha Szentgyörgyvár lakói belemennek ebbe a közös játékba, hogy fesztivált rendezzünk, akkor megpróbáljuk.

WLBa: Szentgyörgyvár egy 300 fős kis település Zalában. Hogyan találtátok meg ezt a helyszínt?

V. L.: Elkezdtünk helyszíneket keresni a Balaton körül, és megkérdeztük Bezerics Dani barátunkat (a balatonboglári Paletta alapítója, a beach food forradalom egyik meghatározó arca – A szerk.), aki keszthelyi kötődésű, hogy mit javasol, és egyszer csak ott találtuk magunkat Szentgyörgyváron, ahol Dani családjának volt pincészete és borháza. Itt nincs kocsma, nincs kisbolt, távol esik a főútvonalaktól, végtelen a nyugalom. 

Szeder Kata: Fontos volt, hogy egy kicsit „kihúzzuk” a Balaton klasszikus régiójának határait, és megmutassuk, hogy a Balatontól 15-20 percre is szuper jó helyszínek vannak.

WLBa: Nem aggódtatok-e amiatt, hogy Szentgyörgyvár már túl messze van a fővárostól?

Sz. K.: Éppen ez adja a hely szépségét és az unikumát, hogy ez nem egy a klasszikus, bejáratott fesztiválhelyszín. Egy kommunikációs előny is a hely természetessége, és hogy itt azt kapod, amit a hely kínálni tud, hogy itt ez a település nem arra van berendezkedve, hogy kiszolgálja a fővárosban megszokott nívó szerint az igényeket. A telt ház itt valamivel ezer fő felett van, ez az, ami még komfortos mindenkinek, és ezt a látogatók is értékelik és szeretik, hogy nem kell kilométeres sorokat végigállniuk, ha enni vagy inni szeretnének, az egész miliő otthonos és családias.

WLBa: Hogyan álltak a fesztivál ötletéhez a helyiek?

Sz. K.: Megvolt az a helyzeti előnyünk, hogy jól ismertük ezt a régiót. A helyiek nem úgy állnak hozzánk, hogy „idejönnek, gyarmatosítják a településünket, és megmondják, hogy hogy kell ezt csinálni”, hanem nyitottsággal, segítőkészen, hogy mindenre van megoldásuk, és csak mondjuk, hogy mire van szükségünk.

3 éve nyitott kíváncsisággal érkeztünk, ami aztán a következő évre már egy együtt gondolkodós együttműködésre változott át, és idén pedig már rutinból mindenki tudja, hogy mi az, amit várhatnak, mi az, amit hozunk, egyre zökkenőmentesebben mennek az előkészületek és a lebonyolítás is. A helyiek tényleg házigazdái ennek a településnek, ismerik az ott élők rugalmasságát és kapacitását.

V. L.: Tényleg úgy álltunk hozzá, hogy csak akkor csináljuk, ha a falu áldását adja rá. Volt egy találkozónk a helyiekkel, és kiderült, hogy ők abszolút nyitottak erre, és ha megértjük egymás szempontjait, akkor ezt tök jól lehet működtetni. 

Nem csinálunk partisátrat hajnali 6-ig, összeszedjük a szemetet mindennap, megoldjuk a parkolást, figyelünk arra, hogy milyen területekre nem mehetnek a fesztiválozók, és a falu lakói kapnak bérletet. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a falu lakosaival, és rengeteget segítenek. Képzeld el azt, hogy hajnali 5-kor egy traktorral végigmennek a fesztivál központi helyszínén, hogy ki legyen egyenlítve a talaj.

WLBa: Milyen közönségre számítottatok az első zalai Margófeszten? Mennyire jött ez be, és változott-e a közönség összetétele a következő évben?

V. L.: A Margófeszt nagyon máshogy épül fel, mint bármelyik másik vidéki kulturális fesztivál, abból a szempontból, hogy mi tényleg a Margót szerettük volna elvinni Zalába. Azokat az irodalmi programokat, beszélgetéseket, koncerteket, amik Budapesten is jellemeznek minket. Ez egy olyan fesztivál, ami délután háromtól éjjel egyig tart, mert akkor elmegy az utolsó busz. (A fesztiválbuszok Zalaegerszegről és Keszthelyről indulnak, és amikor vége van a programoknak, visszaindulnak – A szerk.)

WLBa: A helyi ízek és látnivalók bemutatása a kezdetektől fontos „küldetése” a fesztiválnak. Milyen gasztrokínálattal készültök a fesztiválra?

Sz. K.: A helyi ízeket egyrészt a vendéglátóhelyek kínálatában próbáljuk visszahozni, másrészt ezzel kapcsolatos programokat is szervezünk. Van egy food truck udvar a fesztivál központi helyszínén. Olyan zalai ételek, mint a dödölle és a krumpliprósza biztosan lesznek, de készülünk mindenféle street food típusú étellel, és arra is figyelünk, hogy az is találjon valamit, aki vegán, vagy akár valamilyen ételérzékenysége van.