Margó Könyvek

A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozatban bemutatkozó 18 európai szerző csupa olyan aktuális, a mindennapjainkat érintő és mindannyiunkat foglalkoztató kérdést feszeget, amelyet mi, olvasók, ismerünk, látunk, de mivel sokszor az algoritmusok által is megerősített információs buborékjainkból nézzük a világot, el se tudjuk képzelni, hogy lehetnek róluk más álláspontok, nézőpontok is. A 2023-ban indult sorozat eddig 14 kötetet számlál, és arra invitál, hogy olvasással nyissunk a világra.

Margó Könyvek

Megjelent a Margó Könyvek sorozat 15 kötete a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában!

Bruno Vieira Amaral: Az első dolgok

“Az első dolgok elolvasása egy szemléletformáló zarándoklat, a kötet viszont csak látszólag kalauzolja az egzotikus idegenben az olvasóját. Valójában a saját emlékeink és gondolataink közt bolyongunk és kutakodunk.” Kovács Dominik és Kovács Viktor utószavából.

Alessandro Mari: A négyzetgyök névtelen vége

“Ez a történet alapvetően azokról az előítéletekről és a rájuk válaszként felvett álarcokról szól, amik elválasztanak minket egymástól abban a korban, amikor a legnagyobb szükségünk lenne a közösségekre.” Nyáry Luca utószavából.

Tonio Schachinger: Nem úgy mint ti

“A futball a legfontosabb dolog a világon. A dobogó legfelső fokáért folytatott küzdelemben legfeljebb a szerelem tudná megszorongatni, esetleg az irodalom. De ha igazán magamba nézek, nálam ezeket a meccseket is a foci nyeri.” Biró Zsombor Aurél utószavából.

Lana Bastašić: Tejfogak

"A tabusítás és a megszégyenítés, a frusztráció és a komplexus, az indulat és a katatónia, a szánalom és a kegyetlenség mozgatják ezeket a történeteket. A szereplők ki nem mondott sejtések vagy megrögzött előítéletek alapján próbálnak eligazodni az életben, tévképzetekkel bástyázva körül magukat." Láng Orsolya utószavából.

Silvester Lavrík: Az utolsó k. u. k. bárónő

"A belső buborék bejárása, és főként belakása keveseknek adatik meg. Lavrík mégis ide invitálja olvasóit, és mesél nekik be nem teljesült szerelmekről, titkos átjárókból kihallgatott beszélgetésekről, felfoghatatlan pusztításokról, végtelen emberségről és hűségről." Ruff Orsolya utószavából

Asko Sahlberg: Ők

"Henriket figyeljük, ő lesz a dráma központi alakja a testvérharc intrikáiban, miközben a kopogó mondatok, kemény szavak és lefojtottságukban is fortyogó indulatok közepette azon tépelődünk a regényt olvasva, kinek a kezében lesz a kés, és az kit szúr majd hátba a történet utolsó lapjain." Szécsi Noémi utószavából

Ivana Bodrožić: Fiaink, lányaink

"A felszín alatt rejtőző érdekli: az ember és környezete, a horvát családok és a patriarchális horvát társadalom pszichéje, a cselekedetek mögött meghúzódó motivációk, az akciók és reakciók, az autentikus létezés, az identitás és hatalom viszonyának kérdése. A láthatóság problémája. Jól ismeri a transzgenerációs traumákat. A nők helyzetét, örökös elnyomásukat és bántalmazásukat, elhallgattatásukat, akárcsak a gyerekek kiszolgáltatottságát, a velük szembeni agressziót, a diszfunkcionális családokat mint mérgező szocializációs közeget." Bencsik Orsolya utószavából

Martyna Mistarz-Bunda: A kék macska

"Ahogy a szereplők egymást és környezetüket vizslatják, mind fontosabbá válik fény és homály játéka: a tudás világossága, a tudatlanság sötétje; a jó és a gonosz; a pince és a kert; a vakító fény és a homályos megérzés váltakoznak egymással." (Papp-Zakor Ilka utószavából)

Arnaud Dudek: Légy észnél

"Úgy érzi, a világ a civilizáció falain kívül hagyta őt, így egy szép reggel úgy dönt, az egész napot egykori főnökének szenteli. Ha a szív útjai kiszámíthatatlanok is, legalább a munkáját megpróbálja visszaszerezni." (Fehér Boldizsár utószavából)